|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 34 találat | lapozás: 1-30 | 31-34 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ciuhandu, Gheorghe 1996. augusztus 4.Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre-vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Krauter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./1996. augusztus 4.Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre-vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Krauter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./1996. augusztus 5.Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Kräuter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./2000. február 24.Az utóbbi időben Temesváron elszaporodtak a vandál cselekedetek, melyek a temetőket, emlékhelyeket, templomokat és köztéri szobrokat sem kímélik. Horogkeresztet, gyalázkodó feliratot, fasiszta eszméket hirdető jelszavakat mázolnak a falakra. Neumann Ernő főrabbi tiltakozó jegyzéket juttatott el Gheorghe Ciuhanduhoz, Temesvár polgármesteréhez, amelyben kéri, hogy a hatóságok erélyesebben lépjenek fel az aggasztóan szaporodó vandál cselekedetek elkövetői ellen. /Neumann Ernő főrabbi tiltakozik. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./2001. január 9.Jan. 11-én tartják Temesvár, Szeged és Újvidék polgármestereinek (Gheorghe Ciuhandu, Bartha László, Borislav Novakovic) szegedi találkozóját. A három megyeszékhely elöljárói együttműködési dokumentumot írnak alá, amely rögzíti a soron következő időszak legfontosabb tennivalóit. A földrajzi fekvés, a történelmi múlt, a gazdasági hagyományok újraélesztésével a térség rövid időn belül visszanyerhetné egykori vezető szerepét. /Polgármesterek találkozója Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./2001. február 17.Febr. 15-én ünnepélyes keretek között megnyílt Ausztria temesvári konzulátusa. 1918 után ez az első, Romániában megnyílt osztrák konzulátus. Az osztrák konzulátus megnyitása, a Bánság és Ausztria közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester szerint visszatérés a normalitáshoz. /Pataki Zoltán: Osztrák konzulátus nyílt Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2002. június 14.Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester jelenlétében avatták fel jún. 13-án a legnagyobb Temes megyei magyar iskola, a Bartók Béla Líceum kibővített és felújított bentlakását. Az avató ünnepségen részvett a helyi RMDSZ szervezet két városi tanácsosa, Halász Ferenc és Fórika Éva, valamint a Líceum vezetősége. A temesvári Városháza nem kevesebb mint kétmilliárd lejjel járult hozzá létesítmény kibővítéséhez. Ezzel 17-re nőtt a 3-4 ágyas lakószobák száma, összesen 62 férőhellyel. Az új létesítmény lehetőséget nyújt arra, hogy a Bartók Béla Líceum civilizált körülmények között szállásolja el a megye vidéki városaiból - ahol sajnos mindenütt megszűnt a középiskolai magyar tagozat - és falvaiból származó középiskolás diákokat. Nagy szükség van erre a bánsági szórványban, hiszen bentlakás híján a vidéki magyar diákok zöme a helyi román középiskolába iratkozna. /(Pataki Zoltán): Bentlakás-avató a Bartók Béla Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./2002. július 18.Temesváron, a Városi Tanács ülésén a napirendi pont között szerepelt egyes parkok és utcák nevének megváltoztatása. Heves vitát váltott ki két név: a Margaréta hercegnőé és Temesvár egykori főépítészéé, Székely Lászlóé. Egyes tanácsosok az egész listát eleve elutasították, hogy biztosítva legyen a nemmel szavazók többsége. A szociáldemokraták, a nagy-romániások, a liberálisok (Dorin Popovici kivételével) leszavazták, és határozottan elutasították a szóban forgó két nevet. Ion Antonescu marsall neve vitát válthatott volna ki, azonban Gheorghe Ciuhandu polgármester kijelentette: vitának nincs helye, ugyanis a Bogdanestilor utca bírósági határozattal Ion Antonescu marsall nevét viseli. /(Sz. I.): Antonescunak van utcája Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./2003. október 21.Tizenkettedik alkalommal szervezte meg a temesvári székhelyű Astra Romana kulturális szervezet okt. 18-19-én az összrománság találkozóját. Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere, az Astra Romana elnöke, Nicolae Corneanu, Bánát ortodox érseke, az Astra alelnöke és más hivatalosságok jelenlétében megnyílt az összrománság kulturális életét bemutató fénykép-, könyv- és újságkiállítás. A kétnapos kongresszus idei tematikája A nemzeti önazonosság megőrzése a törvények ismerete révén, és ezek fegyverként való felhasználása az emberi és kisebbségi jogok megvédése érdekében címben fogalmazódott meg. /(Sipos): Az összrománság találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./2003. november 12.Vandalizmusnak, disznóságnak, a város szellemiségétől idegen cselekedetnek nevezte a Szabadság téri "szoborfirkálást" Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere nov. 11-i sajtótájékoztatóján. A második pestisjárvány áldozatai emlékére a 18. század második felében Bécsből hozatott szoborcsoport talapzatára festett Románia-ellenes és autonómia-párti jelszavak szerinte az alkotmányt is sértik. "Tetszik, nem tetszik, az alkotmány kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Ez a város 1919 óta Romániához tartozik, és ezt tudomásul kell venni. Mi is a decentralizáció, az önrendelkezés hívei vagyunk, de a szeparatizmust nem támogatjuk, s az autonómia nem lehet etnikai alapú" - mondta Ciuhandu. A feliratot lefestették, így a szobor most ismét "tiszta". /P. L. Zs./L. T.: Az "egységes nemzetállamot" sérti a szoborfirkálás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./2004. június 15.Victor Ciorbea, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) elnöke bejelentette, lemond a párt vezető tisztségéről, de továbbra is a KDNPP tagja marad. Hangsúlyozta: vállalja a felelősséget a KDNPP sikertelen szerepléséért a helyhatósági választásokon. Szerinte a vezetői tisztség betöltésére a legmegfelelőbb személy Gheorghe Ciuhandu. /KDNPP: Victor Ciorbea lemondott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2004. június 16.A hit, a bizakodás, a reménység, a bátorság lelki köveiből épül a templom, és ha fél évszázad kell hozzá, hogy felépüljön, akár a jeruzsálemi templomnak, akkor sem szabad feladnunk! – mondta jún. 13-án Tőkés László püspök Temesváron az épülő Új Ezredév Református Központ falai között tartott vasárnapi istentisztelet során. A Templomvasárnap nevű rendezvényen, amely új lendületet adhat az építkezésnek, Gazda István templomépítő lelkész ismertette a világhírű Makovecz Imre tervezte grandiózus templom és konferenciaközpont építésének eddigi történetét. A temesvári reformátusság évszázados álma, a „tornyos templom" az 1989-es forradalom után megvalósulni látszott: már 1990-ben elkészült Makovecz Imre első látványterve a jelenlegihez közel eső helyszínre, ahol a templom alapkövét is letették. A terv meghiúsult, az alapkövet elvitték, a telekre más épített. Az áttörést az 1996-os Református Világtalálkozó temesvári rendezvénye hozta meg, amelyen részt vett a most frissen újraválasztott temesvári polgármester. Gheorghe Ciuhandu akkor telket ígért – és adományozott – a leendő templomnak. A templom ügyét támogatta Nicolae Corneanu bánsági ortodox püspök és az időközben elhunyt Neumann Ernő temesvári főrabbi is. Az építkezés 1999 novemberében kezdődött el és most alapszintig felépült maga a templom és már áll az egyik melléképület. A temesvári reformátusok adakozásával zárult Templomvasárnap ünnepi műsora – az Új Ezredév Kórus, a gyermekek éneke, az ifjúsági csoport Saint Exupéry Kis hercegének előadása megmutatta, hogy van kinek a templomot felépíteni. Toró T. Tibor parlamenti képviselő a személyi elvű autonómia-tervezetről beszélt, amelyet a héten terjesztenek a parlament elé. /(Pataki Zoltán): Mindig van remény! Templomvasárnap az épülő Új Ezredév Református Központ falai között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./2004. július 19.Júl. 18-án, vasárnap este kezdődött a tusnádfürdői kempingben a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amely a magyar-román kapcsolatok egyik állandó informális intézményévé vált. Idén a szabadegyetem témája: Közép-Kelet-Európa az EU bővítése után – Országok, nemzetek, régiók Európája. Szilágyi Zsolt főszervező elmondta: olyan témákat is megvizsgálnak az egyhetes program keretében, mint az autonómia. A bálványosi folyamat olyan vezéralakjai jönnek el, mint például a polgárjogi harcos Smaranda Enache, Tőkés László püspök, Adrian Severin volt külügyminiszter, Emil Constantinescu, Románia volt elnöke, Andrei Marga volt oktatási miniszter. Remélik, hogy ott lesz Tusnádfürdőn Kolozsvár új polgármestere, Emil Boc is. Meghívták Calin Popescu Tariceanu volt iparügyi minisztert, a Liberális Párt alelnökét és a román parasztpárt elnökét, Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert. Jelen lesz Elmar Brock, az Európai Parlament külügyi bizottságának néppárti elnöke, de Olaszországból, Ausztriából és a tengerentúlról is jönnek előadók. /Megkezdődött a bálványosi nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./2004. december 18.Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere visszaadja a Ion Iliescutól kapott kitüntetést, mert az elnök szabadlábra helyezte a milicista Corpodeant, írta az Evenimetul Zilei). /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2004. december 18.Ellenállók és rendszerváltók címmel nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Temesváron, a temesvári forradalom 15. évfordulójának szentelt rendezvénysorozat keretében. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte konferencia megnyitóján részt vett Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József HTMH elnök, Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, Tőkés László református püspök, Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox püspöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bodó Barna politológus (mint moderátor), megjelentek magyarországi és erdélyi politikusok, közéleti személyiségek is. Szabó Vilmos és Bálint-Pataki József a 89-es forradalmak legnagyobb hozadékának tartotta azt, hogy a kelet-európai nemzetek – köztük a magyar és a román is – újból elfoglalhatják helyüket a közös Európában. Nicolae Corneanu ortodox püspök szolidaritását és háláját fejezte ki Tőkés Lászlónak, aki – és erről egy egész ország megfeledkezett – a decemberi forradalom szikrája volt. Dercze Tamás, Újpest polgármestere éles szavakkal ostorozta a jelenlegi magyar kormányt, amely „magyart magyar ellen uszított". Koszó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere Tóth Sándornak, a román forradalom egyetlen magyarországi áldozatának emlékét idézte fel, aki egy segélyszállítmánnyal érkezett 1989 decemberében Romániába és egy lesipuskás golyója oltotta ki az életét. /(Pataki Zoltán): Ellenállók és rendszerváltók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2005. február 7.A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) vezetősége elfogadta az alakulat névváltoztatását, ezentúl a Kereszténydemokrata Néppárt elnevezést használják. Gheorghe Ciuhandu, a PNTCD elnöke elmondta, nem változnak a párt alapelvei. /B. B. E.: Néppárt lett a Parasztpártból. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./2005. március 5.Március 5-én utoljára használja politikai szervezet Romániában a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnevezést. Ezután felveszi a jobboldal egységét kifejező Kereszténydemokrata Néppárt nevet, és a tervek szerint több kisebb formációt magába olvasztva folytatja tevékenységét. A történelmi párt, a Nemzeti Parasztpárt 1926-ban alakult az Erdélyi Román Nemzeti Párt és az óromániai Paraszt Párt egyesüléséből. Két alkalommal volt kormányzó párt, de országvezetési megbízatásai nem mondhatók sikeresnek. A vezető politikusok torzsalkodása miatt sem a 2000-ben, sem a 2004-ben tartott választásokon nem érte el a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt. Időközben a maradék párt politikusai Gheorghe Ciuhandut, Temesvár polgármesterét juttatták az elnöki tisztségbe, aki meghirdette a keresztény jobboldal egyesítését. /(Sipos): Eltűnt egy név a történelmi pártok palettájáról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./2005. április 16.Ünnepélyesen felavatta Temesváron Székely László mellszobrát, Szakáts Béla szobrászművész alkotását a város magyar közössége, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ szervezésében tizedik alkalommal megrendezett Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Trianon óta nem állítottak szobrot magyar személységnek Temesváron. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Ovidiu Draganescu prefektus, Gheorghe Ciuhandu polgármester, Marossy Zoltán alprefektus, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor parlamenti képviselő is. “Életem nagy vágya teljesült az emlékmű felállításával – kezdte a hivatalos beszédek sorát Szász Enikő –, s a Nőszövetség alapvető célkitűzésének újabb sikerét ünnepeljük. Ez a civil szervezet vállalta fel a város múltjának kutatását, nagy személyiségei életművének közismertté tételét és emlékük méltó ápolását. Székely Lászlóról néhány évvel ezelőtt csak a kutatók tudtak, most már az egész város. Fotókiállításon mutattuk be az általa tervezett épületeket, életművéről albumot és tanulmányt adtunk ki három nyelven, emléktáblával jelöltük főművét, a Piarista Főgimnázium épületegyüttesét.” Markó Béla, aki jelentős mértékben hozzájárult a szoborállítás költségeihez, beszédében kifejtette: számára a kivételes alkalom kettős üzenetet hordoz. Bánság és Erdély különböző nemzetiségek közös térsége, múltunkat és jelenünket közösen kell megélnünk. A Magyar Házat, amely Székely László utolsó alkotása volt, s a magyar közösségnek ajándékba tervezett, még nem tudták visszaszerezni. Szekernyés János helytörténész méltatta Székely Lászlónak a város modern arculatának kialakításában betöltött meghatározó szerepét. /Szekernyés Irén: Főhajtás az építő ember szobra előtt. Felavatták Székely László emlékművét. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./ Székely László 1903 és 1922 között volt Temesvár főépítésze, számos, középület, lakóház és templom építése fűződik nevéhez. /Székely László- szoboravató Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./2005. április 27.Április 26-án a Luxemburgból hazatérő Traian Basescu repülőgépe Temesváron szállt le, az államfő személyesen akart tájékozódni a több mint egy hete tartó árvízről. Kifejtette, hogy Temes megye hatvanmillió eurós állami támogatást fog kapni, ennek egy részét az emberek kártalanítására kell fordítani, a többit az infrastruktúra – töltések, utak, vágányok – felújítására. Basescu nem kívánta kommentálni azokat a híreket, melyek szerint a hatóságokat felkészületlenül érte az áradás. Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester szóvá tette: megengedhetetlen, hogy a polgári védelemnek és a vízügyi igazgatóságnak ne legyen megfelelő felszerelése, Temesvárról, Aradról, innen-onnan kérjenek csónakokat, ruhákat a mentéshez. Két falut elmosott Szerbiában a megáradt Temes. Módosnál kétszáz házat már elöntött, 2300 embert kitelepítettek, a magyarok lakta, százfős Káptalanfalvát két ház kivételével elöntötte az ár. /Pataky Lehel Zsolt: Államfői villámlátogatás az árvíz sújtotta vidéken. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./2005. június 3.Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt látta vendégül Bukarestben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták Európai Parlamenti Képviselőcsoportja (EPP-ED) gyűlését, a munkálatokon részt vett Hans-Gert Poettering, az EPP-ED frakció elnöke, Wilfried Martens, az EPP elnöke is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerint ez fontos üzenet a román politikai élet felé. Azt jelzi, hogy az RMDSZ-t nemzetközileg sem lehet elhanyagolni, mint ahogy az erdélyi magyarság követelményeit sem lehetett soha figyelmen kívül hagyni. A tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy két funkciója ma természetesnek tűnik, de néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a magyar szervezetnek ilyen súlya legyen a román kormányban. Az RMDSZ ugyanis a párbeszéd és az együttműködés útját választotta. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Gheorghe Ciuhandu, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke azokról az alakulatokról beszélt, amelyek most kopogtatnak az Európai Néppárt vagy annak parlamenti frakciója ajtaján, bebocsátást kérve. Elverte a port a Demokrata Párton meg a Voiculescu vezette Konzervatív Párton, figyelmeztetve a vendégeket, legyenek résen. A Demokrata Pártról elmondotta, hogy az a Nemzeti Megmentési Front pártjából vált ki, és a Parasztpárttal való koalíció idején akadályozta az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását. Voiculescu pártjáról jelezte, hogy nincs egy jól meghatározott doktrínájuk. Végül keményen megbírálta a Nagy-Románia Pártot, melyet szélsőségesnek, idegengyűlölőnek, totalitáriusnak és szekus beállítottságúnak minősítette. Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte, Romániának még fegyelmezettebben kell a csatlakozásért munkálkodnia, hogy az integráció késedelem nélkül és a védzáradékok bevezetése nélkül történjék meg. Részletesen beszélt az elragadott egyéni, közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának szükségességéről. A kisebbségi törvénytervezetről elmondta, hogy az már a parlament asztalán van. Ennek két alappillére a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. Újdonságként hatott Markó bejelentése, hogy a csatlakozás folytán újra kell gondolni a két ország kapcsolatát: az RMDSZ stratégiai partnerkapcsolatot lát a legmegfelelőbbnek Románia és Magyarország között. Emil Boc a Demokrata Párt színeiben fölöttébb előnyös képet nyújtott politikai alakulatáról. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke jelezte, kérelmet nyújtott be az EPP vezetőségéhez, hogy alakulata beléphessen a néppárti közösségbe. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2005. június 11.Közös fejlesztési és idegenforgalmi együttműködési nyilatkozatot írt alá június 10-én Szegeden Botka László Szeged és Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere. Az 1998 óta testvértelepülési kapcsolatot ápoló Szeged és Temesvár képviselői 2003-tól évente egyszer közös gyűléseket tartanak. Az eddigi uniós projektek után most a turisztikai pályázatot nyújtják be. Ennek egyik lényeges eleme a vásárokon, kiállításokon való közös részvétel. Botka László javasolta, hogy a turisztikai folyamattervekbe vonják be Szabadkát is. Tárgyaltak az Európai Unió támogatásával megvalósítható Budapest–Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasútvonal (újbóli) létrehozásáról, aminek a terveit Botka szerint 2007-ig ki kellene dolgozni. /Pataky Lehel Zsolt: Szeged–Temesvár együttes önkormányzati ülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./ – Az 1879-es nagy tiszai árvízkor először a temesváriak siettek a szegediek segítségére, ezért kötelességünknek tartják, hogy most, amikor a bánságiak jutottak bajba, mi is segítsünk – biztosította Botka László szegedi polgármester temesvári kollégáját, Gheorghe Ciuhandut, a két város önkormányzati képviselőtestületének közös díszközgyűlésén. A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió célkitűzéseivel összhangban lévő közös terveket is megvitatták. /Pataky Lehel Zsolt: Szeged nyomába érni. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./2006. január 19.Temesváron tizenöt személyt tüntetett ki a 2005-ös Kiválóság-oklevéllel Gheorghe Ciuhandu polgármester a városházán. A díjazottak között van Ferenczy Annamária (Maya) színművész, a Csiky Gergely társulatának tagja, aki 56 éve szolgálja Thaliát (1967 óta a temesvári magyar színházban), Jarcsek-Zamfirescu Ildikó, a Temesvári Német Színház tagja és Szakáts Béla szobrászművész, egyetemi előadó, a képzőművészeti fakultás szobrászati tanszékének volt vezetője. Szakáts Bélának két köztéri szobra található Temesváron: az 1989-es forradalom áldozatai tiszteletére állított Célpont-ember és a tavaly felavatott Székely László-mellszobor. /P. L. Zs.: Kiválóságok kitüntetése. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./2006. október 27.Temesváron október 26-án felavatták Küttel Károly egykori polgármester emléktábláját. A magyar, román és német nyelvű feliratot a valamikori Elite, később Sinaia vendéglő falán helyezték el, azon a téren, amely valaha a volt elöljáró nevét viselte. Küttel 1859 és 1861 között kinevezett, 1867 és 1872 között választott polgármestere volt Temesvárnak. – A emlékállítás kezdeményezője – és a tábla elkészíttetője – Küttel István, a néhai polgármester Németországban élő dédunokája. /Pataky Lehel Zsolt: Emléktábla az egység, összefogás képviselőjének. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./ A tábla elhelyezése nem volt bonyodalommentes: az építési engedélyt tévedésből egy közeli mellékutcában álló ingatlanra állították ki, ezért Gheorghe Ciuhandu polgármester személyes közbenjárása kellett ahhoz, hogy a tábla időben a helyére kerüljön. /Pataki Zoltán: Küttel-tábla, bonyodalmakkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./2007. március 3.Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /2007. április 26.A parkolási bérletek és jegyek kölcsönös elfogadásáról és az állatkertek együttműködéséről írt alá április 25-én egyezményt Gheorghe Ciuhandu temesvári és Botka László szegedi polgármester a testvérvárosok képviselőtestületeinek együttes ülésén. /Pataky Lehel Zsolt: Temesvár–Szeged díszközgyűlés a kölcsönösség jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./2007. május 10.Szász Enikő, a temesvári magyar társulat igazgatója versenyvizsgán nyerte el tisztségét, a vizsgán alulmaradt Szabó K. István pereskedik. Az igazgató-színművész nem akart nyilatkozni. „Szász Enikő megpróbálja mérgezni a közvéleményt, a levegőt. Megértem, hogy védenie kell az érdekeit, de nem tudom elfogadni, hogy ezt másokat mocskolva tegye” – reagált Demeter András István művelődési minisztériumi főigazgató az általa hallott, a temesvári színházigazgató által terjesztett vádakra. – Azzal vádolt meg a napokban Szász Enikő utódom (Demeter kormánymegbízatása előtt igazgatója volt a temesvári színháznak), hogy RMDSZ-színekben szereplője vagyok egy olyan rendezésnek, amelynek célja a szintén RMDSZ-es személy elmozdítása. Hát, nem tudtam róla, hogy ő az volna. ” Szász Enikő igazgatói pályázatában a jelentkezési feltételként szereplő menedzseri tapasztalatra azt írta, hogy RMDSZ-kampányt vezetett. Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester az üggyel kapcsolatban kijelentette: elégedett Szász Enikő színházigazgatói tevékenységével és kiáll a tavaly februárban megtartott versenyvizsga eredményének jogossága mellett. /Gergely Edit, Pataki Zoltán: Botrányrepertoár Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ „Funkcióba helyezték az elvtársnőt” – fogalmazott a Szász Enikő színházigazgató kinevezése ellen pert indító Szabó K. István. Kizáró jelleggel szerepel a versenyvizsga első pontjaként a közintézmény vezetői tapasztalat – az egyik jelentkező, nevezetesen Szász Enikő esetében, a bizottság azonban eltekintett ettől. Ha megismétlik a versenyvizsgát, Szabó K. István újra fog jelentkezni. /P. Z. : Szabó K. : funkcióban az „elvtársnő” Botrányrepertoár Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./2009. december 10.A magyar–román–szerb határ találkozási pontjánál, az Óbéba mellett felállított Triplex nevű obeliszk a három állam fennhatósága alá szakadt történelmi Bánságon keresztül az átjárást jelképezi. Egyelőre még csak előre igényelt engedéllyel lehet közelről megszemlélni a húszas években állított emlékművet. Évente egyszer megnyitják ezt a határt, akkor ünnepségeket rendeznek az emlékműnél. Az év többi napján ha például a szomszédos Kübekházára szeretne átjutni valaki, harminc kilométert kell megtennie, hogy Csanádnál átlépjen a magyar oldalra. Az Európai Unió határ menti együttműködést segítő programjai az ilyen lehetetlen helyzeteknek a felszámolására nyújtanak anyagi segítséget. December tizedikén alakul meg a magyarországi Szeged melletti Mórahalmon az a háromoldalú társulás, amely a gazdasági és infrastruktúra-fejlesztésekre közvetlenül Brüsszelből hívhat le forrásokat. Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Szegeddel közösen számos határon átnyúló projektet terveznek, például másfél millió euróból egy logisztikai központ létrehozásán fáradoznak, az agrártermelők számára. December 19-től megszűnik a vízumkényszer, így Szerbiából könnyebb lesz az átjárás. /Nagy Vajda Zsuzsa: Semmibe vezető út. Mától napirenden a magyar–román–szerb gazdasági együttműködés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2010. május 29.Magyar konzulok TemesváronA Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusának vezetői, Szilágyi Mátyás főkonzul és dr. Szűcs Zoltán konzul csütörtökön és pénteken megejtett hivatalos temesvári látogatásuk során találkoztak Gheorghe Ciuhandu polgármesterrel, Ft. Roos Martin római katolikus püspökkel, az RMDSZ és a magyar intézmények vezetőivel. A Magyar Házban a közösség képviselőivel folytatott megbeszélések során a kolozsvári főkonzulátus vezetői tájékozódtak a bánsági magyarság és intézményei aktuális helyzetéről, illetve beszámoltak a Polgármesteri Hivatalban és a Katolikus Püspökségen tett látogatásuk eredményeiről. „Gheorghe Ciuhandu polgármestertől a magyar nyelvhasználat kiterjesztését kértem – nyilatkozta a sajtónak Szilágyi Mátyás főkonzul - múzeumi tárgyak és műemlék épületek feliratozása, valamint az utcai villanyvilágítás bevezetésének emléket állító díszlámpa esetében. A polgármesternek, aki fogékony magatartást tanúsított, a magyar helységnévtábla kihelyezését is javasoltam, mert véleményem szerint a törvény ezt lehetővé teszi. Szorgalmaztam továbbá a Magyar Ház visszaszolgáltatásának kérdését is jogos tulajdonosának, a bánsági magyar közösségnek. Ft. Martin Roos püspökkel az egyház közösségmegtartó szerepéről, a magyar nyelvű szentmiséken való részvétel biztosításáról beszélgettünk. A püspök szerint gond van a papi utánpótlással, ami megnehezíti az anyanyelvű szentmisék biztosítását egyes településeken.” A szórványban működő magyar iskolák veszélyeztetett helyzetéről tájékozódva a kolozsvári főkonzul azt is elmondta: gondolkodnak egy kisiskola program beindításáról, amely támogatná a megszűnéstől fenyegetett vidéki magyar iskolák további működtetését. A Nyugati Jelen kérdésére Szilágyi Mátyás főkonzul azt is elmondta: a kettős állampolgárság jövő év január elsejétől lesz kérelmezhető, három hónapos megválaszolási határidővel, a törvény gyakorlatba ültetésének részleteit a következő hónapokban dolgozzák ki. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2010. július 2.Sértik a helyi autonómiát a közigazgatási leépítések” – Ciuhandu élesen bírálta a Boc-kormány rendelkezéseitGheorghe Ciuhandu temesvári polgármester élesen bírálta csütörtökön a közigazgatási intézmények és a nekik alárendelt közművelődési intézmények személyzetének a kormány által elrendelt korlátozását. „Ezek az intézkedések semmibe veszik az úgynevezett helyi autonómiát, amely valójában nem is létezik” – mondta Ciuhandu, aki szerint az új rendelkezés nem veszi figyelembe, hogy az idők folyamán törvényes rendelkezések alapján létrehozták a Közösségi Rendőrséget, a Pénzügyi Igazgatóságot és Szociális Igazgatóságot, átvették a lakossági nyilvántartót, a színházakat és a filharmóniát. „Először arról volt szó, hogy 1400-ra korlátozzák a nagyvárosok közigazgatási alkalmazottjainak számát, most a létszámot 800-ra csökkentették – nyilatkozta a sajtónak Ciuhandu. – Mi eddig is a szükséges létszámnál kevesebb emberrel dolgoztunk, most nem elég, hogy 25%-kal csökkentik a fizetésüket az alkalmazottainknak, a leépítések miatt a munkájuk is több lesz. Nem hinném, hogy ezek után hatékonyabban fognak dolgozni a közigazgatási alkalmazottak!” A temesvári városházának jelenleg 457, a város hatáskörébe tartozó intézmények közül a Közösségi Rendőrségnek 335, a Lakáshivatalnak 114, az iskolai orvosi rendelőknek 133, a városi Kultúrháznak 26, az Állatkertnek 15 és a katasztrófavédelmi felügyelőségnek 6 fizetett alkalmazottja van. A város hatáskörébe tartozó pénzügyi és szociális igazgatóságok, valamint a színházak és a filharmónia jogilag önálló és önfenntartó intézmények. Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad) 2010. július 19.Kelemen Hunor nem akarja „visszaközpontosítani” a művelődési intézményeketSzombaton a Bánság fővárosába látogatott Kelemen Hunor művelődési miniszter, aki a város polgármesterével, a prefektussal és a városházának alárendelt kulturális intézmények vezetőivel a 63-as sürgősségi kormányrendelet által előírt kötelező létszámcsökkentésekről tárgyalt. A Magyar Házban Kelemen Hunor a Temes megyei RMDSZ-vezetőkkel és polgármesterekkel találkozott, ahol a magyarság gondjaira-bajaira kerestek megoldásokat. A találkozón részt vett Bognár Levente, Arad alpolgármestere, aki a Maros-parti önkormányzatnak alárendelt kulturális intézmények számára kért támogatást. A találkozók után Kelemen Hunor a magyar sajtó képviselőinek a következőket nyilatkozta: „Hétfőn a koalíción belül egyeztetünk a 63-as kormányrendeletről. Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármesternek, a Filharmónia, valamint a magyar és a német színház igazgatóinak kedd reggelig választ ígértem arra, hogy tudjuk-e a kormányrendeletet úgy értelmezni, hogy azoknál a kulturális intézményeknél, amelyek az önkormányzat kötelékében vannak, leépítések lesznek ugyan, de ne kelljen olyan drasztikus megoldást alkalmazni, amely a megszüntetéshez, összevonáshoz vezetne. Egy kulturális intézmény felépítése évtizedekbe telhet, ezért nem vagyok annak a híve, hogy megszüntessük – főleg – a nagy hagyománnyal rendelkező kulturális intézményeket, de annak se vagyok a híve, hogy összevonjuk őket. Arra kértem a polgármestert, hogy ilyen megoldásokban ne gondolkozzon. A polgármester mind a magyar, mind a német színházat fenn szeretné tartani, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek minimális leépítések. A sürgősségi kormányrendeletben van egy olyan kapaszkodó, miszerint azokra az intézményekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzatok hoztak létre. Ezeket az intézményeket – a temesvári és az aradi filharmóniát, valamint a temesvári magyar és német színházat – nem ez az önkormányzat hozta létre, ezeket megörökölték a polgármesteri hivatalok a decentralizáció különböző időszakaiban. Ezzel az érvvel próbálnánk kis haladékot kapni és majd szeptemberben megoldást találni a parlamentben. Másik érvünk az, hogy amikor a bürokrácia leépítéséről beszélünk, a közalkalmazottakra gondolunk. A művészek, zenészek, muzeológusok nem közalkalmazottak, nem közhivatalnokok a szó szoros értelmében, bár költségvetésből kapják a fizetésüket. Ezért kivételek a 63-as kormányrendelet hatálya alól az oktatási, az egészségügyi és a szociális intézmények, véleményem szerint a kultúra is ide tartozik! Remélem hogy hétfőn, az egyeztetések után találunk egy olyan megoldást, amely ezeknek az intézményeknek a jövőjét ilyen tekintetben biztosítja.” A Nyugati Jelen kérdésére, hogy megoldást jelentene-e ebben a helyzetben polgármesteri hivataloknak alárendelt kulturális intézmények minisztériumi hatáskörbe vonása, Kelemen Hunor határozottan kijelentette: „Ezt startból kizártam, mert ez újabb központosítást jelentene! Nem hiszem, hogy ebben a pillanatban ez lenne a megoldás. Nem azért mentünk Bukarestbe, hogy újabb intézményeket a kormányzati szférába vonjunk, hanem azért, hogy minél több hatáskört és intézményt az önkormányzatok felé próbáljunk vinni. Nem látok arra semmiféle lehetőséget ebben a pillanatban, hogy a minisztérium kötelékébe újabb kulturális intézményeket vonjunk be, sőt még néhányat az önkormányzatoknak át kellene adni, mert nem az a szándék, hogy központosítsunk”. Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-30 | 31-34
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
